Author Archives: Lukács Csilla

Professzionális eszközfertőtlenítők

Előző cikkünkben bemutattuk, hogy mikor érdemes fertőtlenítő folyadékot használni, és mikor jobb, ha inkább a fertőtlenítő törlőkendőt választjuk. Ha kezeink tisztaságáról szeretnénk gondoskodni, inkább használjunk egy-egy fertőtlenítő kendőt a célra, míg ha otthonunk tisztán tartása a cél, akkor érdemes a nagyobb méretű kendő vagy a fertőtlenítő folyadék mellett dönteni. Van azonban olyan helyzet, ami egyik kategóriába sem illik, ez pedig nem más, mint azoknak a felületeknek a fertőtlenítése, melyek nem érintkezhetnek alkohollal. Szerencsére a Higi Centrum kínál megoldást erre a speciális esetre is.

Alkoholmentes segítség

Léteznek olyan speciális esetek, amikor egy-egy felület egyáltalán nem érintkezhet alkohollal, ezért nem használhatunk hozzájuk akármilyen fertőtlenítő szert. Erre a célra fejlesztettük ki a DWA Detergent gyors behatási idejű, alkoholmentes fertőtlenítő törlőkendőt és fertőtlenítőszert. A fertőtlenítő törlőkendő és fertőtlenítő folyadék biocid hatóanyagainak koncentrációja úgy van beállítva, hogy nemcsak a megcélzott behatási idők mellett előírt baktériumkoncentráció-csökkenést érje el, hanem sem kémiailag, sem pedig fizikailag ne legyen káros a fertőtleníteni kívánt felülettípusra. Így tehát kiválóan alkalmas olyan területek tisztán tartására, ahol nagy felületet kell megtisztítani, mint például egy váróterem, vizes területek felületei, iskolai, vagy sportlétesítmények – tehát minden olyan helyiség, ahol sok ember megfordul.

Orvosi eszközök

Az orvosi eszközök egy külön figyelmet igénylő kategória, hiszen fokozott fertőtlenítést igényelnek, ugyanakkor rendkívül érzékenyek, ezért nem mindegy mivel tartjuk őket tisztán.  A DWA Instrument gyors behatási idejű, orvostechnikai eszköz- és felületfertőtlenítőszer éppen ilyen célokra lett kifejlesztve.  A DWA Instrument alkoholmentes, felhasználásra kész megoldás az alkoholra érzékeny orvosi készülékek, orvostechnikai eszközök és mindenféle felület gyors fertőtlenítéséhez illetve tisztításához, ráadásul plexin és akrilüvegen is használható.

Hol használható pontosan?

  • a betegellátásban alkalmazott egyszerűbb üveg orvosi eszközök és képalkotó diagnosztikai berendezések felülete, pl. hőmérők, ultrahang fej, röntgen berendezések bőrrel érintkező felületeinek fertőtlenítése
  • inkubátorok fertőtlenítése
  • hallókészülékek fertőtlenítésére
  • akril üvegek és plexi felületek
  • minden alkohol-érzékeny felületre

Ha Önnek is fontos a professzionális minőség és a mindenkori tisztaság, válassza a Higi Centrumot, ahol csak kiváló minőségű fertőtlenítő termékeket talál!

0

Károsítja-e a bőrt a fertőtlenítő törlőkendő?

Kézfertőtlenítés hatásosan

A válasz szerencsére „nem”, ehhez azonban be kell tartani néhány fontos szabályt, amikor a kézfertőtlenítésről beszélünk. Az ember alapvető igénye, hogy a kezei tiszták legyenek, hiszen nem csak zavaró, ha koszos marad a kezünk, de egészségkárosító hatásai is lehetnek egy vírusokkal, baktériumokkal, esetleg gombákkal beborított bőrfelületnek. Az évezredek során kialakult az emberben az igény a rendszeres kézmosásra, kéztisztításra, de nem mindegy hogyan is fogunk hozzá.

Elsősorban alapos, szappanos kézmosás javasolt!

Ha meg szeretnénk tisztítani a kezünket, mert szennyezett területen tartózkodtunk, ennek legjobb módja még mindig a meleg vizes, alapos, szappanos kézmosás. A kézmosás során nem pusztulnak el a bőrünkre tapadt kórokozók, de a víz és a szappan segítésével a lefolyóban végzik, ahol már nem tudnak nekünk ártani. Nagyon fontos, hogy a kézmosás valóban alapos legyen. Érintse az ujjak oldalát, a tenyerünk felső részét és a csukló alsó részét is! A víz és a szappan csak kis mértékben szárítja ki a bőrünket, ezért ez a legjobb módja a tisztításnak.

Mit tehetünk, ha nem tudunk kezet mosni?

Erre az eshetőségre lettek megalkotva az alkoholos kézfertőtlenítő szerek és kendők. Nagyon sokszor érezzük úgy, hogy azonnal meg kellene tisztítanunk a kezünket a szennyeződésektől, de sehol egy kézmosó, ahol ezt megtehetnénk. Ilyenkor a legjobb, ha rejtőzik a táskánkban egy csomag DWA 80 Plus kéz- és felületfertőtlenítő kendő, ami garantáltan elpusztítja az összes baktériumot, vírust vagy gombát.

Milyen hatással van bőrünkre az alkoholos kézfertőtlenítő kendő?

Ha ritkán használjuk, nincs rá káros hatással. Ha, amikor csak tehetjük, a kézmosást választjuk, és csak időnként töröljük meg kezünket kézfertőtlenítő kendővel, semmilyen károsodást nem fog szenvedni a bőrünk. Ha valamilyen okból kifolyólag sűrűbben kell ezekért a kendőkért nyúlnunk, akkor érdemes napi rendszerességgel használni kézkrémet. Az alkohol ugyanis kiszárítja a bőrt, ami veszélyes lehet. Az apró repedéseken keresztül még könnyebben bejutnak testünkbe a kórokozók, ezért ezzel nem sokat nyerünk hosszabb távon.

Milyen kiszerelésben gondolkodjunk?

A Higi Centrum kínálatában különféle kiszerelésben találhatunk kézfertőtlenítő kendőket, a DWA 80 Plus kéz- és felületfertőtlenítő kendő kifejezetten ilyen célra lett megalkotva. Megvásárolhatjuk egyenként csomagolt 10×1 vagy 20×1 lapos kiszerelésben, de elérhető 96 darabos vagy 250 darabos kendő kínálódobozban. Viszont nagyobb mennyiségre lenne szükségünk, akkor a 300 lapos vödrös kiszerelés a legjobb választás. Amennyiben a táskánkba vagy az autónkba szeretnénk helyezni, akkor a műanyag, visszazárható dobozos megoldást javasoljuk, amely 40 és 50 lapos kiszerelésben érhető el. Higi Centrum – válassza a célnak leginkább megfelelő terméket, válassza a tökéletes tisztaságot!

0
dwa felületfertőtlenítő

A kézfertőtlenítés története III.

A szabad szemmel nem látható kórokozók, mint a vírusok és a baktériumok ellen sokáig nem tudott védekezni az emberiség. 170 évvel ezelőtt azonban a Bécsben praktizáló Semmelweis Ignác forradalmi felfedezést tett, ez jelentette az első lépését annak a hosszú folyamatnak, amelynek eredményeként ma már természetesnek tartjuk az alapos kézmosást és kézfertőtlenítést. A kézfertőtlenítés történetét bemutató cikksorozatunk záró részéhez érkezett!

DWA fertőtlenítő törlőkendők

Alexander Fleming, a baktériumölő felfedezője

A skót Fleming századosi rangban, katonaorvosként szolgált az első világháborúban, ahol sok esetben tanúja volt annak, hogy a sebesült katonákkal az elfertőződött sebek végeznek. Azt állapította meg, hogy az akkoriban alkalmazott, maró hatású antiszeptikus szerek legtöbbször csak rontanak a betegek állapotán. Úgy vélte, ezek a szerek csak a sebek felszínén pusztítják el a baktériumokat, a mélyebb rétegekben nem, ráadásul a felszínen lehetnek olyan mikroorganizmusok, amelyek gátolják a baktériumok szaporodását, és azzal, hogy az antiszeptikus szerek ezekkel is végeznek, tulajdonképpen meggyorsítják a sebek elfertőződését. Fleming a háború után is folytatta bakteriológiai kutatásait, és egy szerencsés véletlennek köszönhetően 1928-ban felfedezte a penicillinnek elnevezett molekulát, amely hatékonyan gátolja számos kórokozó baktérium fejlődését, megteremtve ezzel a modern antibiotikumok előállításának lehetőségét.

Kalmár Péter, a kézfertőtlenítés forradalmasítója

Annak ellenére, hogy a kézfertőtlenítés fontosságával már a század elején tisztában voltak, a higiénia és a sebészeti kézfertőtlenítés bonyolult, időigényes és nem ritkán bőrt károsító folyamat maradt egészen az 1960-as évekig. Az egyszer használatos anyagok még ismeretlenek voltak, az orvosok két vizsgálat között formaldehides vízben mostak kezet, a szárításhoz használt törölközőt azonban csak naponta egyszer cserélték. Ráadásul az oldatot több orvos is használta, amely egy idő után hemzsegett a baktériumoktól. A műtétek előtt úgy fertőtlenítettek, hogy tíz percig szappannal mostak kezet, majd 96%-os alkoholt használtak, ami hosszadalmas, ám messze nem tökéletes megoldás volt. A Budapesten született, majd 1956-ban az NSZK-ba disszidált Kalmár egy hamburgi kórház orvosaként jutott arra a felismerésre, hogy a kézfertőtlenítést modernizálni kell, mert szükség van egy olyan szerre, ami gyorsan, kis erőfeszítéssel és bőrkímélő módon fertőtleníti a kezet. Így született meg 1965-ben az első alkoholtartalmú, mégis bőrbarát kézfertőtlenítő folyadék, ami forradalmi változást hozott az egészségügyben és a mindennapokban azzal, hogy átlagos kézfertőtlenítés mindössze 30 másodperc alatt végrehajtható vele, és a műtéti bemosakodás sem igényel másfél percnél többet.

white wet wipe in hands, cleaning hands with wet wipes, outdoor, day

A Higi Centrum kínálatában az uniós tanúsítványokkal rendelkező Wet Wipe Kft. nemzetközi szinten is egyedülálló minőségű és hatékonyságú fertőtlenítőszerei szerepelnek, mint amilyen a DWA 80 Plus kéz- és felületfertőtlenítő kendő, amely garantáltan megtisztítja a bőr- és egyéb felületeket a kórokozóktól.

0

A kézfertőtlenítés története II.

A rendszeres kézfertőtlenítés és kézmosás ma már alapvető higiéniai követelmény, köztudottan ez a legalkalmasabb módja annak, hogy megakadályozzuk a fertőzések terjedését. De hogyan jutottunk el a baktériumok felfedezésétől a kézfertőtlenítő kendőkig? A kézfertőtlenítés történetét bemutató cikksorozatunk folytatódik!

Lister, az antiszeptikus sebészet megteremtője

Semmelweis és Pasteur kortársa volt az angol orvos, Joseph Lister, aki Pasteur egyik tanulmányát olvasva következtette ki, hogy a sebfertőzés okozói is baktériumok, ezért meg kell akadályozni, hogy azok a nyílt sebbe jussanak. Mivel a glasgow-i kórházban, ahol dolgozott, rendkívül magas volt a műtétek utáni fertőzések és üszkösödések aránya, Lister több antibakteriális eljárást is bevezetett. Karbolsavval fertőtlenítette a levegőt, a kezét, a műtétek során használt eszközöket, valamint a kötéseket. Kollégái „természetesen” kétkedve fogadták elméletét annak ellenére, hogy a műtétek utáni halálozási arány néhány éven belül 45%-ról 15%-ra csökkent.

Koch, a tuberkulózis baktériumának felfedezője

A 19. század második felében Pasteur nyomdokain haladva a német Robert Kochnak számos baktériumfajt sikerült azonosítania. Kochot kezdettől fogva érdekelte a járványok kialakulása és terjedése, ezért eleinte az állatokat tizedelő lépfenét azonosította, majd később a kolera és a sokáig öröklött betegségnek tartott tuberkulózis kórokozóját is – ez utóbbi felfedezéséért az elsők között kapta meg az orvosi Nobel-díjat 1905-ben. A bakteriális kórokozók azonosításának általa kidolgozott követelményeit a mai napig alkalmazzák az orvostudományban, a bakteriológia pedig neki köszönhetően vált elismert tudománnyá.

Flügge, a higiénia apostola

Koch kollégája volt Cral Flügge, aki egész munkásságát a kórházi higiénia témakörének szentelte. Flügge az 1890-es években publikálta cseppfertőzésről szóló tanulmányát, amelyben bebizonyította, hogy a beszéd, tüsszentés vagy köhögés közben a levegőbe kerülő nyálcseppek révén a kórokozó baktériumok átterjedhetnek egyik emberről a másikra. Ennek köszönhetően alakult ki az orvosi maszkok viselésének és a távolságtartásnak a ma is alkalmazott gyakorlata. Emellett Flügge volt az első, aki különbséget tett a higiéniai és a sebészeti kézfertőtlenítés között, amiből kifejlődött a ma is alkalmazott „bemosakodás” a műtéti beavatkozások előtt.

A rendszeres kézmosás és kézfertőtlenítés elengedhetetlen a fertőzések terjedésének megakadályozásához, ehhez nyújt segítséget a Higi Centrum webáruháza, ahol kiváló minőségű, nemzetközi tanúsítványokkal rendelkező fertőtlenítő kendők és folyadékok kaphatóak.

0

A kézfertőtlenítés története I.

Ma már általánosan elfogadott tény, hogy a higiénia rendkívül fontos szerepet játszik a baktériumok, vírusok és fertőzések terjedésének megakadályozásában. Ez azonban nem mindig volt így. Hiába tudunk már több mint 300 éve a baktériumok létezéséről (Anton van Leeuwenhoek 1674-ben pillantotta meg az első baktériumot saját készítésű mikroszkópjának lencséje alatt), majdnem két évszázadnak kellett eltelnie, hogy az emberiség felfedezze a kapcsolatot a fertőzések és a nem megfelelő kézfertőtlenítés között.

Semmelweis, az anyák megmentője

Semmelweis Ignác bécsi orvos 1847-ben felfigyelt rá, hogy az egyik klinikán a szülő anyák halálozási rátája sokkal magasabb, mint a többi intézményben. Szemet szúrt neki, hogy ezen a klinikán az orvosok és az orvostanhallgatók boncolás után közvetlenül a szülészetre mennek, és rájött, hogy a szappanos kézmosás valószínűleg nem elegendő a kéz megfelelő fertőtlenítésére. Elrendelte, hogy az orvosok minden vizsgálat előtt klórmész-oldatos kézmosással fertőtlenítsék kezüket. Az eredmények őt igazolták, az anyák halálozási aránya 18%-ról 2%-ra csökkent, ennek ellenére kollégái heves felháborodással reagáltak Semmelweis „vádjára”, miszerint ők fertőzték meg az anyákat. Semmelweis életében sosem kapta meg az őt megillető elismerést felfedezéséért, sőt, ellenségei elmegyógyintézetbe záratták, ahol minden valószínűség szerint agyonverték. Nevét ma több kórház és más egészségügyi intézmény viseli, illetve számos szobra áll világszerte.

Pasteur, a pasztörizálás atyja

A francia Louis Pasteur az erjedés és a bomlás folyamatának vizsgálata során felfedezte, hogy a rothadási folyamatokat a levegőben terjengő mikroorganizmusok okozzák, vagyis a szabad szemmel nem látható baktériumok között akadnak olyanok, amelyek ártalmasak az emberi szervezetre. Munkásságát ezután annak szentelte, hogy minél többet azonosítson e kórokozók közül, illetve megakadályozza bejutásukat az emberi szervezetbe. Így fejlesztette ki és teremtette meg a ma is alkalmazott pasztörizálás, sterilizáció és fertőtlenítés alapjait.

A kézfertőtlenítés fontossága ma már mindenki számára egyértelmű, mint ahogy az sem mindegy, milyen minőségű kézfertőtlenítőt használunk. A kórokozók elleni hatékony védekezésre kiválóan alkalmasak a Higi Centrum kínálatában kapható, uniós tanúsítványokkal rendelkező, egyedülálló minőségű fertőtlenítőszerek, mint amilyen a DWA 80 Plus kéz- és felületfertőtlenítő kendő.

0

Mennyi idő alatt fertőtlenít egy törlőkendő?

Számtalan vicces anekdota kering olyan esetekről, amikor a használati utasítás figyelmen kívül hagyása (vagy meg nem értése) nem várt helyzeteket és problémákat szült. Örök klasszikus például a gyanútlan számítógép tulajdonos, akinek letört a pohártartója, ugyanis nem jött rá, hogy az valójában a CD/DVD-lejátszó tálcája. Mindenki szívesen nevet az ilyen és efféle történeteken, a felmérések azonban azt mutatják, hogy az emberek többsége nem szívesen pazarolja az idejét a használati utasítások böngészésére, még olyan esetekben sem, amikor ennek igen komoly következményei lehetnek.

Mi az a behatási idő?

A kézfertőtlenítők és egyéb fertőtlenítőszerek egyik legfontosabb ismertetője a behatási idő. A behatási idő azt jelenti, hogy a fertőtlenítőszer mennyi idő után fejti ki hatását. Mivel léteznek olyan termékek, amelyeknek viszonylag hosszú, akár 10 perc is lehet a behatási ideje, valamint az üzletek kínálatában megtalálhatóak kimondottan gyors, akár 1 perces behatási idejű termékek is, nagyon nem mindegy, hogy melyiket hogyan használjuk. Ha ugyanis nem tartjuk be a címkén vagy a felhasználási útmutatóban feltüntetett időt, a fertőtlenítő nem fogja kifejteni az elvárt hatást, ennek pedig súlyos következményei is lehetnek.

Baktericid, virucid, fungicid – mik ezek?

A fertőtlenítő termékek – mint például a Softy Disinfectant fertőtlenítő törlőkendő – címkéjén találkozhatunk ezekkel az idegen szavakkal, amelyek jelentése könnyen megfejthető. A baktericid azt jelenti, hogy baktériumölő hatású. Mivel a baktériumok mindenhol körülvesznek bennünket, némelyikük pedig betegséget is okozhat, ezért egy fertőtlenítő kendővel szemben alapvető elvárás, hogy elbánjon velük. Ezek után könnyen kitalálható, hogy a virucid a vírusölő szerek fedőneve. Közismert tény, hogy a jelenlegi világjárványt egy vírus okozta, így nem kell külön hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy egy fertőtlenítő virucid is legyen. A fungicid tulajdonságú szerek a gombákat – például az akár asztmát is kiváltható penészgombát – pusztítják el. A fentiek fényében már pofonegyszerűen értelmezhető a Higicentrum kínálatában szereplő DWA 80 Plus kéz- és felületfertőtlenítő kendő használati útmutatójának ez a sora: behatási idő: Baktericid hatás: 0,5 perc, Fungicid hatás: 0,5 perc, Virucid hatás: min. 1 perc.

0

Mi a különbség a nedves törlőkendő és a fertőtlenítő törlőkendő között?

Világunk folyamatos átalakulásban van. Míg néhány évszázaddal ezelőtt mindenki nyugodtan támaszkodhatott az előző generációk tudására és tapasztalataira, a 21. században már a tegnapi találmányok is elavultnak számítanak, és a jelent átugorva azonnal a jövőben akarunk élni. Ezt sugallják a reklámok, ezt diktálja a korszellem, és a legtöbb esetben a tapasztalataink is ezt erősítik meg, hiszen a találmányok túlnyomó többsége valóban jobbá és kényelmesebbé teszi az életünket. Ugyanakkor hajlamosak vagyunk abba a hibába esni, hogy mindent, ami új, automatikusan jónak fogadunk el, pedig a helyzet korántsem ennyire fekete-fehér.

A nedves törlőkendők felemelkedése

Üzleti szempontból a nedves törlőkendő vitathatatlanul egy sikersztori, hiszen a fejlett világban évről évre nő iránta az igény, és az eleinte csak babapopsik megtisztítására használt nedves kendők ma már megtalálhatóak szinte minden fürdőszobában, kesztyűtartóban vagy női táskában. Ennek oka egyértelműen az, hogy megnőtt a higiénia iránti igényünk, amire rátett egy jó nagy lapáttal az egész világon végigsöprő járvány. A nedves törlőkendők pedig egyértelműen higiénikusabbnak tűnnek a megszokott törlő papíroknál, mint a WC-papír, a zsebkendő vagy a konyhai törlő. Ez azonban csak részben igaz, mert amíg egy WC-papír fapépből készül, és fel sem merül, hogy fertőző lehet, addig a nedves törlőkendők textilből és műanyagból készülnek, a nedvességet pedig felületkezelő anyagok, tartósítószerek, illetve a színért és illatért felelős adalékanyagok jelentik. Egyszóval a régi jól bevált módszerek és anyagok jobban kímélik a bőrünket és a környezetünket.

A fertőtlenítő kendők fertőtlenítenek is

Bár gyakran összekeverik őket, a fertőtlenítő törlőkendők abban különböznek a nedves törlőkendőktől, hogy nem csupán megtisztítják az adott felületet, hanem fertőtlenítik is azt, vagyis elpusztítják a rajta lévő baktériumok, vírusok és gombák nagy többségét. Értelemszerűen erősebb hatóanyagok vannak bennük, mint az egyszerű nedves törlőkben, ám éppen ezért nem szabad túlzásba vinni a használatukat, nem kell mindig és mindent lefertőtleníteni. A kézfertőtlenítő kendők használata esetén ügyelni kell a bőr egészségére, nehogy az túlságosan kiszáradjon, és az ennek következtében kialakuló repedések még sebezhetőbbé tegyék az embert a vírusokkal és egyéb kórokozókkal szemben.

Fertőtlenítő kendő a Higicentrumtól A nemzetközi tanúsítványokkal rendelkező Wet Wipe Kft. nemzetközi szinten is egyedülálló minőségű és hatékonyságú fertőtlenítőszerei és törlőkendői megtalálhatóak a Higicentrum webáruház kínálatában: https://higicentrum.hu/termekkategoria/fertotlenito-torlokendok/

0
Gyorsan terjed a korona vírus! Hogyan védekezhetünk a vírusokkal szemben? DWA 80 Plus fertőtlenítő.

Védekezés a vírusokkal szemben

Itt az influenza szezon és a hírek szerint gyorsan terjed a koronavírus is. A WHO magyar facebook oldalán is olyan ajánlásokat tett közzé, melyek betartásával megelőzhető a fertőzés.

Többek között ezek a következők, melyeket betartva az influenza is kivédhető:

  • Gyakori kézmosás lehetőleg fertőtlenítő hatású szappannal.
  • Kerülni kell a lázas betegekkel való kontaktust.
  • Köhögés vagy tüsszentés esetén használjunk zsebkendőt, mely után szintén alapos kézmosás javasolt.
  • Lázas megbetegedés esetén pedig mielőbb forduljunk orvoshoz.

A világméretű COVID-19 járvány kezelésében jelentős az egyéni felelősség szerepe. Ahhoz, hogy a járványügyi szabályok szigorú betartásán túl hogyan tudunk még védekezni, ismernünk kell az emberi szervezet védekezési mechanizmusainak az alapjait, a koronavírus-fertőzésre adott válaszreakcióját, és azt, van-e ennek a folyamatnak olyan pontja, ahol érdemes beavatkoznunk.

Hogyan terjed a koronavírus?

A vírusokkal és baktériumokkal feltöltött aeroszolok méretüktől és tömegüktől függően órákon keresztül lebeghetnek a levegőben, és a szellőzés az egész épületben szétteríti azokat. A fertőzés kockázata a huzamosabb levegőben tartózkodásukkal növekszik, ezt pedig a levegő páratartalma közvetlenül befolyásolja. Így terjed a koronavírus is.

A vírusok élettartama

Mindenütt, ahol az emberek hosszú ideig tartózkodnak zárt térben, növekszik az influenza vagy a megfázásos fertőzések kockázata.

Az influenza és megfázási vírusok fertőzési kockázata száraz irodai levegő esetén fokozódik.

Ezzel  együtt fontos  környezetünk tisztántartása is, hiszen így akadályozhatjuk meg a vírusok terjedését.

Hogyan segíthetünk szervezetünknek a védekezésben?

A fertőzésekre való fogékonyságot számtalan tényező határozza meg. Még az egyébként teljesen egészséges egyéneknél is különböző a fertőzések gyakorisága, ugyanabban a körben és körülmények között ugyanaz a kórokozó az egyik embert megbetegíti, a másikat pedig nem.

Ezt befolyásolja a genetikai háttér, a védő felszínek, a bőr, a nyálkahártyák aktuális állapota, a táplálkozás, a higiénés körülmények stb. A korábbi járványok alapján tudjuk, hogy a járvány hamarabb és nagyobb mértékben érinti a rossz táplálkozási és higiénés viszonyok között élőket.

Ehhez társulnak a fertőzésekre való fogékonyságot tovább növelő krónikus betegségek. Mindezek alapján ahhoz, hogy lehetőség szerint ne kapjuk el a fertőzést, elsődleges teendőnk a higiénés és társadalmi rendszabályok betartása.

Az egyes szervek, szervrendszerek egészséges működéséhez az egész szervezet optimális körülményeinek, homeosztázisának fenntartása szükséges. Ahhoz, hogy a szervek (szív, tüdő, vese, endokrin mirigyek, máj, vérképző rendszer stb., beleértve az immunrendszert is) jól működjenek, stabil ionháztartás, enzimfunkciók, sejtanyagcsere, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek stb. szükségesek. 

Vitaminok szerepe a védekezésben

A vitaminok szerepét áttekintve tudjuk, hogy az A-vitamin elsősorban a látásban, a B-vitaminok a szénhidrát-anyagcserében és az idegrendszer működésében, a C-vitamin mint antioxidáns az anyagcsere-folyamatokban, a D-vitamin a csontanyagcserében, az immunrendszer működésében, az E-vitamin szintén antioxidánsként, a K-vitamin pedig a véralvadásban játszik szerepet. Az ásványi anyagok és nyomelemek (cink, vas, réz, magnézium, szelén stb.) elsősorban bizonyos enzimek működését biztosítják.

A vitaminok, nyomelemek tehát nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára. Megfelelő összetételű, kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással biztosítani tudjuk belőlük a szükséges mennyiséget, ami mellett egészséges egyéneknek nincs szükségük külön pótlásukra. Ez napi három–öt étkezést jelent, melyek tartalmaznak fehérjét, szénhidrátot (elsősorban összetett szénhidrátokat, de persze a testsúlytól függően megengedettek az egyszerű szénhidrátok is), zsiradékot, zöldséget, gyümölcsöt.

A megfelelő vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-ellátottság mellett a szervek – így az immunrendszer is – a körülményekhez adaptálva működnek. Az egészséges immunrendszer a külső környezet kihívásának megfelelően reagál, nem javítja a válaszadást, és így nincs is szükség ún. „immunerősítés”-re.

A vitaminok közül kivételként meg kell említeni a D-vitamint (amelyet szerteágazó funkciója alapján már inkább D-hormonnak nevezünk). Mivel az aktív D-vitamin kialakulásához a bőrben napfényre van szükség, és Magyarországon az emberek jellemzően kevés időt töltenek a napon (ami indokolt is a káros UV-sugárzás miatt) a nem megfelelő táplálkozási szokások mellett, a D-vitamin-hiány általánosnak tekinthető a populációban. Ezért a D-vitamin külön pótlása javasolt azoknál, akiknél a szérumban mért szintje nem éri el a normálértéket. Ezt támasztják alá azok a kutatási eredmények is, amelyek kimutatták, hogy bizonyos immunológiai kórképek, autoimmun betegségek és daganatos betegségek kialakulása összefüggésbe hozható az elégtelen D-vitamin-szinttel. Ezzel szemben az elterjedt nagy dózisú C-vitamin (napi 2000–10 000 mg) bevitele nem indokolt, hiszen csak annyi hasznosul belőle, amennyi a sejtek működéséhez szükséges, és mivel vízben oldódó vitamin, a felesleges mennyiség hamar kiürül a szervezetből (sőt egyes esetekben a húgyúti oxalátkő képződés fokozásával gondot is okozhat).

0

Kézfertőtlenítés a gyakorlatban.

Milyen gyakran használjuk?

A személyes higiéniáról és különösen a kéz tisztaságáról kézfertőtlenítés fontosságáról Semmelweis óta tudjuk, milyen fontos szerepet játszik az egészség megőrzésében, illetve a fertőzések terjedésének megakadályozásában. Mai szemmel hihetetlennek tűnik, hogy évszázadokkal ezelőtt ennek még az orvosok sem tulajdonítottak jelentőséget afertőtlenítésnek.

Manapság azonban már senki nem hagyhatja figyelmen kívül a fontosságát, a koronavírus (COVID-19) ugyanis mindenkit rákényszerít arra, hogy tudatosabban foglalkozzon a kérdéssel.

Kézmosás vagy kézfertőtlenítés?

A napi többszöri, alapos kézmosás a vírusok és egyéb kórokozók elleni védelem egyik leghatásosabb eszköze. Sokan azonban ezt már kevésnek tartják, illetve nem is mindenhol lehet kezet mosni (pl. egy tömegközlekedési eszközön vagy bevásárlás közben). Ezért egyre népszerűbbek a kézfertőtlenítő gélek és kendők. Mi a különbség a kettő között?

A legfőbb eltérés, hogy a kézmosás csak eltávolítja a bőrről a vírusokat és a baktériumokat, míg a kézfertőtlenítők el is pusztítják azokat. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy az utóbbit érdemes választani, ám ez nem feltétlenül igaz. Ugyanis a kézfertőtlenítésnek is lehetnek mellékhatásai. Különösen, ha nem megfelelően alkalmazzuk őket, vagy ha nem jó minőségű termékeket használunk.

Milyen gyakran használjunk kézfertőtlenítőt?

A kézfertőtlenítők fő hatóanyaga az alkohol. Az alkohol azonban irritálhatja, kiszáríthatja a bőrt. Gyakori használata pedig hámláshoz és a természetes védőréteg lebomlásához vezethet, ami hosszú távon gyengítheti az immunrendszert, és éppen hogy kiszolgáltatottabbá teszi az embert a fertőzésekkel szemben.

Persze nem mindig van lehetőség kézmosásra, ezért a fertőtlenítőszerek használata fontos és indokolt, csak nem szabad túlzásba vinni. Szakértők azt javasolják, hogy amikor lehetőségünk nyílik szappanos kézmosásra, akkor minden esetben azt válasszuk. Ha ez nem megoldható, akkor használjunk kézfertőtlenítőt, de fontos, hogy az alkoholos fertőtlenítő anyagot hagyjuk megszáradni a bőrön. Semmiképpen ne töröljük le, illetve addig ne nyúljunk semmihez, amíg meg nem szárad.

Nehéz pontosan meghatározni, napi hány kézfertőtlenítés az, ami még „belefér”. Ezért érdemes inkább úgy közelíteni a kérdéshez, hogy minden körülmények között vigyázzunk a bőrünk egészségére.

Tehát, ha sokszor használunk kézfertőtlenítőt, akkor alkalmazzunk legalább olyan gyakran jó minőségű kézápoló krémeket bőrünk megóvására.

Milyen a jó kézfertőtlenítő?

Számtalan kézfertőtlenítő termék kapható, ám ezek közül nem mindegyik állja ki a minőség próbáját. A Higi Centrum kínálatában az uniós tanúsítványokkal rendelkező Wet Wipe Kft. nemzetközi szinten is egyedülálló minőségű és hatékonyságú fertőtlenítőszerei szerepelnek. Úgy mint amilyen a DWA 80 Plus kéz- és felületfertőtlenítő kendő, amely garantáltan megtisztítja és fertőtleníti a bőr- és egyéb felületeket a kórokozóktól.

0
Törlőkendőt leginkább a kéz fertőtlenítésére vagy azon felületekfertőtlenítésére szoktunk használni, amelyek a leggyakrabban érintkeznek Miveltöbbféle törlőkendő létezik, nem mindegyik alkalmas minden célra, ezért érdemes tisztábanlennünk azzal, mikor melyiket érdemes alkalmazni.

Mikor milyen törlőkendőt használjunk?


Törlőkendőt leginkább a kéz fertőtlenítésére vagy azon felületek fertőtlenítésére szoktunk használni, amelyek a leggyakrabban érintkeznek a kezünkkel. Mivel többféle törlőkendő létezik, nem mindegyik alkalmas minden célra, ezért érdemes tisztában lennünk azzal, mikor melyiket érdemes alkalmazni.


Felületfertőtlenítő törlőkendők


A felületfertőtlenítő kendőkkel elsősorban olyan helyiségeket és felületeket ajánlott megtisztítani, ahol különösen gyakori a kórokozók előfordulása, mint például a WC, a konyha, a fürdőszoba vagy a közösen használt irodahelyiségek egy munkahelyen.

Számtalan baktérium, vírus és gomba létezik, amelyek között akadnak ártalmatlanok (sőt egyes baktériumfajták még hasznosak is lehetnek, például megkönnyítik az emésztést), ám olyanok is előfordulnak szép számmal, amelyek súlyos (a penészgomba akár asztmát is előidézhet) vagy végzetes (a világon végigsöprő COVID-19 járványt egy vírus okozza) megbetegedésekért felelősek.

A Higicentrum kínálatában szereplő Softy Disinfectant fertőtlenítő törlőkendő ezeknek a kórokozóknak a 99,9%-át elpusztítja. A lakás minden területén hatékonyan használható, különleges anyaga révén kétszer akkora felület tisztítható meg vele, mint más hagyományos törlőkendőkkel, speciális adagolójának köszönhetően pedig a kendők nem száradnak ki a dobozban.


Kézfertőtlenítő törlőkendők


Amikor olyan helyen járunk, ahol nem tudjuk magunk fertőtleníteni a felületeket, vagy nem vagyunk megbizonyosodva arról, hogy mások elvégzik ezt a feladatot, más megoldást kell találnunk arra, hogy megvédjük szervezetünket a kórokozóktól.

Honnan kerülhetnek a kezünkre vírusok vagy baktériumok? Szinte bárhonnan – egy mozgólépcső kapaszkodószalagjáról, egy kilincsről, egy bevásárlókosárról vagy éppen a kedvenc üdítőnk dobozáról. Ilyen esetekben a kézfertőtlenítő kendők jelentik a megoldást. Törlőkendőt leginkább a kéz fertőtlenítésére és felületek fertőtlenítésére használhatjuk. Az orvostechnikai minősítéssel rendelkező Wet Wipe Kft. terméke, a DWA 80 Plus tökéletesen alkalmas bőrfelületek megtisztítására, illetve száraz felületek fertőtlenítésére.

Törlőkendőt leginkább a kéz fertőtlenítésére és felületek fertőtlenítésére használhatjuk.

0